Településtörténet
Újlak neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő-nemzetség birtokai között. A település nevének eredetére két történeti magyarázat is született. Az egyik szerint a falu földbirtokosainak, az Újlaki családnak a nevét őrzi, a másik szerint a korai középkorbana Kaposvárt alkotó több falu egyike volt. A mai Ólaki-dűlő lakossága vándorolt a jelenlegi Újlak területére, s innen a név. Az azonban biztos, hogy már korábban is lakott volt e terület, hiszen a település határában kései réz-, bronz-, és korai vaskorszakokba sorolható, továbbá a népvándorlás korából megmaradt településnyomok, lakógödrök maradványaira bukkantak a régészek.
A XVI-XVII. században 5 és 12 között váltakozott a porták száma, amelyek különböző földbirtokosoknak adóztak. Az 1784-87-es népszámlálás szerint 257-en laktak a faluban. A település és az uradalom 1824-ben került a Somssich család tulajdonába.
1945-ben 750 hold szántót, rétet, legelőt és szőlőt osztottak ki. A község 1951-ig a kaposmérői körjegyzőséghez tartozott, ekkor önálló tanács alakult, 1966-ban azonban ismét társközség lett. 1960-ban jött létre a helyi termelőszövetkezet, amely négy évvel később egyesült a mérőivel. A falu eltartóképessége az ötvenes években jelentősen csökkent, s ez a folyamat a hetvenes évek közepén az iskola megszüntetésével jutott a mélypontra.
A település négy falurészből áll. A legrégebbi az un. belső falu, második része Szarkavár, a Somssich Pongrác által építtetett kastély, a harmadik rész 1848 után, a negyedik pedig az 1945-ös földosztást követően keletkezett. Ma a község 9 utcájában 240 ház áll.
Az 1990-es rendszerváltás óta önállóvá lett település képe sokat változott: bevezették a gázt, járdát és kerékpárutat építettek, felújították a közintézményeket, a villamosenergia-szolgáltatást, és az ökomenikus haranglábat. Az ezredforduló után a falu kaposmérői végén álló mezőgazdasági területet felparcellázták, két új utcát nyitottak, és közművesítve értékesítették a telkeket. Iskola és óvoda Kaposmérőben van. Dabóczi József tervei alapján 2008-ban felépült a katolikus templom. 2014-ben átadásra került a kibővített és felújított művelődési ház, mely falunk szülöttéről Dr. Kanyar Józsefről lett elnevezve.