Látnivalók

Szarkavár Somssich-kastély

A szarkavári erdőben álló kastély története az 1800-as évekre nyúlik vissza. Gróf Somssich Pongrác 1824-ben vásárolta meg a földbirtokot, amelyre 1831-ben építette fel klasszicista stílusú kastélyát. Ez képezi a jelenlegi épületközépső tömbjét. 1885-ben gróf Somssich Józef nagyobbíttatta meg a kastélyt s építtette át ekektikus stílusban. Az épület keleti bejáratához két oszlopon álló erkélyt helyezett el. Az északi homlokzatot szintén megtoldotta egy földszintes, lapos tetős neoreneszánsz mellvédfalas résszel. Ő emeltette a kastély mellett álló víztornyot is, amely az egykori Újlaki-vár tornyának alapjaináll. Ezt idézi a torony tetejének bástyaszerű kialakítása is. Mivel a torony dombtetőn áll és kiemelkedik a környék épületei közül, a helyiek elmondása megalapozottnak tűnik. Szerintük jó időben innen látni lehet a Balaton-parti hegyek vonulatait is.


A kastélydombon számos sáncmaradványt tártak fel, s a Hunyadi-korból való pénzek illetve fegyverek kerültek felszínre. Itt a kastély mellett áll a nemesi család katolikus kápolnája. A falát négy oltárkép díszíti, amely Somssich József keze munkáját dicséri. A Bejárat mellett egy márványtábla függ a következő felirattal: PIetate PanCratII SoMssICH EreCta FILIo Iosepho aDornata.

A kápolna melletti parkban állítottak fel 2002-ben egy keresztet, amely a Szarkaváron elhunytak emlékét őrzi. A kastélyparkban ugyanis a világháború idején internáló tábor működött. Nem messze az erdőben emeltek egy másik emlékművet is, a Somssich család mauzóleumát. A gyönyörűen helyreállított épületet és a körülötte lévő kriptákat nagy figyelemmel gondozzák. A sírhelyig egy gesztenye fasor vezet. E területen fekhetett egykor Szarkaberki falu is, melyet 1443-ban Kaposújvár részeként soroltak fel. A terület 1944-ig volt a Somssich család birtokában. Az államosítás után, 1997-ben vásárolta meg a jelenlegi tulajdonosa,az Esküdt és Társai Kft.

Harangláb

A belső faluban, egy útkere szteződésben áll az ökumenikus harangláb. A helyiek rendkívül büszkék erre a toronyra, hiszen templomuk nem lévén, e torony harangjai jelzik az idő múlását. Itt helyezték el a világháború áldozatainak neveit őrző márványtáblát is.

Kaposújlaki Nagyboldogasszony templom

Kaposújlak község számára évtizedeken át megoldatlan problémát jelentett a saját templom hiánya. A településen élő katolikus hívek kényszermegoldásként, a szarkavári műemlék kastély kápolnájában bizonyos időközönként vehettek részt Isten tiszteleteken. Ez a lehetőség azonaban több szempontból is hagyott kívánni valókat maga után, nem volt alkalmas a hívők igényeinek maradéktalan kielégítésére.
Megoldást jelentő elképzelés volt egy ökomenikus templom létrehozása a falu területén. Ez azonban összefogás, érdeklődés és anyagiak hiányában sajnos mégsem valósulhatott meg.

Időközben a Romai Katolikus Egyház templomépítésre alkalmas telket kapott ajándékba a községben, mely a sportpálya szomszédságában helyezkedik el. 2003-ban, az egyház kezdeményezésére Dabóczi József elkészítette a lehendő katolikus templom felépítéséhez szükséges terveket.

A mintegy 160 négyzetméteres építményben megtalálható szentély szolgált színhelyéül, a 2006. december 16-án megrendezett karácsonyi ünnepváró műsornak, mely során Kirics Jenő festőművészt Kaposújlak Díszpolgáráva avatták. A templom ekkor még nem nyerte el végleges formályát, de már folyamatosan látogathatóvá vált a hívek számára.

Kaposújlak Község Önkormányzatának épülete

A Kossuth Lajos utca 10 szám alatt található telek ad otthont A Kaposújlaki Önkormányzat épületének. Maga az épület nagy múltra tekint vissza. A 2000-es év nyarán poszthumusz Díszpogári címmel kitüntetett kaposújlaki kántor-tanító, Tódor János élt itt 1935-től 1961-ig. Ennek az időszaknak állít emléket az épület oldalán található emléktábla.

A kántor-tanítói lakáshoz természetesen iskola is tartozott. a régi iskola épülete ma a az orvosi rendelőnek ad otthont. Azt hogy itt régen a fiatal kaposújlakiak elméjét pallérozta bölcs tanítójuk, az épület bejáratánál felállított fa tábla szimbolizálja.

A rendelő előtti területet elhagyva. Impozáns mesterművek tárulnak az idelátogatók szeme elé. A Kirics Jenő kezemunkáját dícsérő Turul szobrot, illetve a Dabóczi József álltal készített Mesebeli Falu elnevezésű rézdomborművet 2010. augusztus 19-én ünnepélyes keretek között adták át, méltón ünnepelve államalapításunkat.
A szobrokat elhagyva, az Önkormányzat épületének előterében gondosan kialakított, ápolt környezetben fajátszótér nyújt kikapcsolódást a falu gyermekeinek. A megpihenni vágyó szülőket kényelmes padok várják a játszótér szomszédságában.

A Mesebeli Falu
(rézdombormű az Önkormányzat udvarán)

A Dabóczi József által készített rézdomborítás magán viseli a szerző alkalmazottstílusirányzatainak mindegyikét. Aki látta már a templomban lévő szentek figuráit, a kadarkúti vagy a helyi művelődési házban rendezett kiállítást, az azonnal megérzi, hogy ez a munka stílusegyveleg. Van itt népvándorláskor, népművészet (varrottas, mézeskalács), stilizált, egyszerűsített természetelvűség, (naturalizmus) és barokkos szertelenség.

A középső turulmadár a Nap, a fény hordozója, a magyar totemállat, egyben a holdas-napos életfa jelképe is lehet, hiszen csak és kizárólag a magyaroknak (szkítákank, hunoknak) van holdas életfájuk Eurázsiában.

A körbefutó angyalok egyben az idő, a 12 hónap jelképe is lehet, a világ örök, szent, könyörtelen monoton körforgása, amely úgy a keresztény, mint az ősi mitológiában is megjelenik. Az angyal nem csak Isteni felvigyázót, világőrzőt, hanem kemény és kérlelhetetlen erőt is jelent.

A külső körben az évszázadok ábrázolása látható, azokkal az ünneplőbe öltöztetett népi motívumokból származó figurákkal, amelyek életfaként is szerepelhetnek, arra az évszázadra jellemző állatokkal – kicsit erőltetve a dolgokat.

Középen fent a nyár a mezőgazdasági munka erőteljes állataival. Balra a tavasz vidám kecskékkel, a lovaglás nomád lehetőségével. Jobbra az őszi vadászat – halászatfiguráival. A magyar mitológiában (hitvilágban) a férfi a ló (táltos), a madár a Nap hordozója, az asszony a szarvas állat az éjszaka, a Hold jelképe. A férfi és a Nap a jobboldal, a nő a Hold a baloldal. Az alsó részben a tél jelenik meg a sárkánnyal, az alvilág, a gonoszságképviselőjével, akiről tudvalevő, hogy elnyeli a Napot, és karácsony táján varázslással, ünnepléssel, áldozatbemutatással kell azt tőle visszaszerezni, de mivel sikerül, ezért nem olyan félelmetes mégsem.

A körülálló barokkos, játékos figurák az örömöt, a zenét, a táncot, az ünneplést fejezik ki a maguk helyén bontott, szétszórt formáikkal.

Ezt a falut ma már nem igen fedezhetjük fel megváltozott, felgyorsult világunkban, talán ezért lett „mesebeli falu” az alkotás címe.

« Vissza az előző oldalra

Ugrás a fejlécre
Ugrás a navigációra